A táplálkozási és légzési nehézségek gyakoriak a nem-ülők és ülők esetében, de kevésbé játszanak szerepet a járóképeseknél.
- A táplálkozási és nyelési problémák legfőbb tünetei:
- Elhúzódó evés.
- Szájon át történő etetés során fellépő kimerültség.
- Fulladás és köhögés, nyelés közben vagy után.
- Visszatérő tüdőgyulladás: az idegen test gyakran tünetmentes (pl. egyértelmű fulladás vagy köhögés nélküli) beszippantásának egyik lehetséges jelzője.
- Hangszálbénulás,a gégébe észrevétlenül bekerült idegen anyag okozhatja, diagnosztikus jelentősége van.
- A táplálkozási nehézségek okai:
Szájba vételi (preorális) fázis
- Elégtelen szájnyitás az állkapocs mozgásának csökkenése miatt.
- A táplálék szájba juttatásának nehézsége önálló étkezés során.
Rágó (orális) fázis
- Gyengeharapás.
- A rágóizmok fokozott kifáradása.
Nyelési fázis
- Gyengefejtartás.
- Elégtelenműködés a nyelés garati szakaszában.
- Anyelés és a légutak záródásának rossz
- koordinációja.
- A táplálási és nyelési nehézségek kezelése:
A kezelés célja az aspiráció kockázatának csökkentése, a kalóriadús táplálás, roborálás, valamint az étkezés minőségének (élvezhetőség) növelése.
- Az étel konzisztenciájának változtatása a megfelelő fogyaszthatóság érdekében. A fél-szilárd diéta kompenzálhatja a gyenge rágást és csökkentheti az étkezési időt. A sűrített folyadékok alkalmazása, szemben a híg folyadékokkal, megvédhet az aspirációtól. A hatékonyság objektív értékelésére a VFSS alkalmas.
- Fontos a megfelelő helyzet megválasztása, valamint a gyógyászati segédeszközök (ortetikai eszközök mint pl. könyöktámasz, szívószál) használata, az önálló táplálkozás elősegítése érdekében, növelheti a nyelés biztonságát és hatékonyságát. Szükség van a foglalkoztató terapeuta vagy fizioterapeuta segítségével összeállított tervre.
- Mesterséges kiegészítő táplálás szükséges mihelyt elégtelenné válik a szájon keresztül történő bevitel. A különböző szakemberek közös elbírálás alapján dönthetnek a tápszonda behelyezéséről. Orrból a szájba nazogasztrikus (NG) vagy orrból a vékonybélbe nazojejunális (NJ) táplálás ajánlott, mielőtt a gyomorszonda behelyezésé megtörténik. NJ táplálás ajánlatos, ha fennáll az aspirációs GOR kockázata, főleg ha a beteg lélegeztetett. A technika bonyolultsága azonban meghiúsíthatja a kivitelezését.
- A gyomorszondán keresztüli táplálás az optimális táplálási módszer, ha a kalória bevitel nem elegendő vagy a szájon keresztüli bevitel nem biztonságos. Így megelőzhető a korai elhalálozás, és kiküszöbölhető az NG és NJ táplálás megnövekedett használati ideje miatt a rosszul illeszkedő lélegeztető maszk használata. A gyomorszonda felhelyezésére a laparoscopiás műtét (hasfalon kis metszéssel végzett beavatkozás) biztosítja a legjobb megoldást a műtét utáni azonnali illetve korai posztoperatív extubációhoz (lélegeztető cső eltávolítása). Oda kell figyelni a preoperatív koplalás minimalizálására és a műtétet követő teljes értékű táplálás mielőbbi megkezdésére.
További részletes tájékoztató itt >> SMA Gondozási útmutató